Hétfő, 2024-04-29, 9:36 AM
Üdvözöllek Vendég | RSS
Belépés

Üdvözöllek honlapomon  

Első fejezet

  Sűrű sötét éjszaka volt. A sötétséget még a teljesen beborult ég is fokozta. János, mielőtt lefeküdt volna, szokásához híven kinézett az ablakon. Természetesen semmit nem látott. Viszont neszt hallott az ajtó felől.
 
  Két marokra ragadta a sarokban álló baseball ütőjét és lábujjhegyen az ajtó mögé lopakodott. Tüdejét teleszívta levegővel, miközben ütőjét magasra emelte. Szíve hevesen dübörgött a néma csendben. Homlokáról csorgott a verejték. A következő pillanatban az ajtó lassan kinyilt. Egy sötét alak lopakodott be a szobába. János teljes erejével lesújtott.
 
  Természetesen nem talált. Nagy szerencséjére, mert az anyósára ismert, amint felgyújtotta a villanyt. Kérdésére, hogy mit keres itt ilyenkor, anyósa így felelt:

  Még kérdezni mered!? Hol van az az idegen nőszemély, akit csak néhány perce láttam besurranni a lakásodba!? Mit képzelsz te magadról? Házas ember létedre?

  Az a nőszemély a titkárnőm és fontos üzleti ügyben van nálam, mondta János, majd így folytatta. Éppen új ágyat fejlesztünk ki és nem akarunk tömeggyártásba kezdeni, amíg ki nem próbáltuk. Remélem ezt megérted. A feleségem egy másik ágyat próbál ki a gyártásvezetővel, persze tisztán üzleti okok miatt.

Gondolom nem azért jöttél ide ilyen későn, hogy ezt megtudd. Halljam az igazi okot.


  Azért jöttem, mert otthon nem ég a villany a nappaliban. Szeretném, ha kicserélnéd a villanykörtét.

  Ugye nem gondolod komolyan, hogy most felöltözök és átmegyek a város másik felére, csak azért, hogy egy villanykörtét kicseréljek. Különben is miért nem szóltál délután, amikor nálad jártam, kérdezte János.

  Sejtettem, mondta rezignált hangon az anyós, majd felcsattant: Szóval miféle ágyat próbál ki a lányom a gyártásvezetővel te meg a titkárnővel pusztán üzleti okok miatt? Jancsikám, te teljesen hülyének nézel engem?

  Nem én mondtam. Ha emlékeznél rá, már említettem, hogy milyen komoly és kimerítő munka vár még ránk az ágyakkal kapcsolatban. Ennek most jött el az ideje. Persze Te ezt nem érted, mert nem vagy jártas a mai üzleti világban. Most jut eszembe. Apósomat magára hagytad a sötétben. Nem lehet, hogy éppen most Ő is egy ágyat próbálgat nem üzleti alapon?


  Az anyós paprikavörös arccal ordította: az apósodat hagyd ki az egész cirkuszból. Különben is megölném azt a disznót, ha rajtakapnám valakivel! De térjünk csak arra vissza, mi a fenét akarsz te azzal a titkárnővel csinálni az ágyban pusztán üzleti alapon? Még fizeted is azt a cafatot? Teljesen megőrültél?

  Felnőtt ember vagyok. Még az anyámnak se vagyok köteles beszámolni a dolgaimról, pláne nem az anyósomnak. Tehát szeretném ha most hagynád üzleti dolgaimat intézni és hazamennél. A villanykörtét meg majd holnap kicserélem. Addig megpróbálhatnád gyakorolni az üzleti életet az apósommal. Ehhez nem feltétlenül kell világosság.

  Nos, szólt rezignáltan az anyós, ebből elég volt. Azért jöttem, hogy bejelentsem, a leányom beadta a válópert. A kocsi, a ház, a balatoni nyaraló és a bankbetétek természetesen mind leányomé marad. A gyerekek is. Te megtarthatod az első világháborús vadászpuskádat, az átkozott éremgyűjteményedet, a büdös, zajos motorcsónakodat és azt a nyavalyás telket a hegyekben, ahol még csak árnyékszék sincs. Egy héten belül kiköltözöl. Ha nem tetszik, pereskedhetünk, és akkor mindent elveszünk tőled. Kapsz egy nap gondolkodási időt. Nos, ideje mennem.

  Azért ne siess annyira, mert nekem is van mondanivalóm. Ha azt hiszed, hogy ilyen egyszerű lesz a válás akkor nagyon tévedsz. Már eleve a ház a lányod nevén volt ugyan, de amikor összeházasodtunk a felét rám íratta. Ugyanez igaz a balatoni nyaralóra is. A bankbetét ugyan az Ő nevén van, de nincs sok pénz rajta, mert abból alapítottuk a vállalkozást. Így legfeljebb a ház egyik feléből költözök a másikba. Azt ugye mondanom se kell, hogy a háznak abba a felébe még csak véletlenül sem teheted be a lábad. Gondolom ezek után nem tartod annyira sürgősnek a válópert. Azért az érdekes, hogy mennyire egy húron pendültök a lányoddal, mert még véletlenül sem említette a beadott papírokat. Most már mehetsz. Gondolom lesz min gondolkodni az elkövetkezendő napokban. Ja és a villanykörtét majd kicserélteted egy villanyszerelővel.

  Nos kedves vejem, mosolygott erőltetetten a dühtől reszkető anyós, bizonyítékkal szolgálhatunk a bíróságon hűtlenségedről, ha pereskedni akarsz. Ha életedben egyszer hallgatnál rám, jobban jársz, ha egy héten belül kiköltözöl és elfelejted a leányom. Akkor talán láthatod két hetente a gyerekeket. Persze, azt csinálsz, amit tudsz! Ez már a te dolgod. Tíz éve nyúzod szegény leányom. Ebből elég. Nos, ideje mennem. Állj félre az utamból!

  Arról ugyan beszélhetnénk, hogy ki nyúz kit, de ezt most hagyjuk. Bizonyítékokról beszélsz? Nos azt még a lányod sem tudja, hogy abba a szobába, ahol most próbálgatja a kifejlesztés alatt levő ágyat a gyártásvezetővel, beszereltettem egy rejtett kamerát arra az esetre, ha a vásárlók panasszal élnének, legyen bizonyíték az ágy strapabíróságáról. Most pedig mehetsz. Szeretném, ha csak akkor jönnél, amikor nem vagyok itt. Jó utat.

 
Az anyós hetykén válaszolta, hogy ő akkor jön a leányához, amikor akar. A dupla ágy kipróbálása a főnökkel pedig csak munkaköri leírása a leányának és nem bizonyít semmit. Majd így folytatta a felhergelt anyós:
- Szóval, jobban teszed, kedves vőm, ha 24 óra alatt kiköltözöl, vagy pedig a bíróságon találkozunk. Ebből elegem volt. Ideje mennem. Fontosabb dolgom is akad.

  Márpedig nem költözöm ki. Több okból is. Az egyik, hogy mire a bíróság jogerős döntést hoz az ügyben, az legalább pár év. Addigra nyugdíjba vonulok. A másik ok az, hogy éppen karácsony jön. Ugye nem gondolod komolyan, hogy az utcán fogok karácsonyfát állítani és ott díszítgetni. Ja, még egy dolgot elfelejtettél. Az fel sem merült Benned, hogy nem Te jössz, hanem a lányod megy hozzád. Úgyis van mit megbeszélnetek a hátam mögött és az nálatok könnyebben megy. Ezzel János kitessékelte az anyóst és kulcsra zárta az ajtót. Még a reteszt is rátolta, mert tudta, hogy anyósa a nála lévő kulccsal be tudna jönni.



Vissza a főoldalra